Hol van Korea?

Elhelyezkedése

Koreai-félsziget topográfiája

A Koreai-félsziget a hatalmas ázsiai kontinens észak-keleti részétől déli irányban helyezkedik el. Északon Kína felől az Amnok (másik nevén Yalu) és Tuman folyó (kínai nevén Tumen) határolja, érintkezik Kínával és Oroszországgal. Keletről és Dél-Keletről a Japán-tenger, Délről a Kelet-Kínai-tenger, Nyugaton pedig a Sárga-tenger veszi körül. Észak-déli irányba a félsziget 1000km hosszú, mint körülbelül Anglia és Skócia együttvéve. Területe a szigetekkel együtt 220.847 km². Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) helyezkedik el. A két országot egy 250 km-es demilitarizált övezet választja el egymástól. 

Amnok folyó a naplemetében

Tumen folyó egyik kanyarulata

Hegyek és folyók

   A félsziget legmagasabb hegye Pektu-hegy (Pektusan), azaz az Örökké Fehér Hegy, 2744 méteres magasságával. Ez a hegy a kínai határon emelkedik, vulkanikus kőzet alkotja, tetején található a Mennyi tó tengerszem, melyhez kapcsolódik az 5000 éves koreai történelem is. A hegy ezen kívül híres gazdag vadvilágáról is. 

Pektusan a Mennyi tó tengerszemmel

   Kiterjedéséhez képest a Koreai-félsziget viszonylag gazdag folyókban és patakokban. Két leghosszabb folyója északi felén található, a már említett Amnok (790 km) és Tuman (521 km). Mindkét folyó a Pektuszán hegységből ered, előbbi Keletre, utóbbi nyugati irányba folyik. Phenjanon folyik keresztül a Taedong folyó. 

Taedong folyó Phenjanban

   Dél-Korea két fő folyója Nakdong (525 km) és Han (514 km). A Han folyó egy rövid szakaszon határos Észak-Koreával, Bukhan (azaz Észak-Han) és Namhan (vagyis Dél-Han) találkozása után keresztülfolyik a fővároson, Szöulon. Nakdong a Thebek-hegységből ered, majd Tegu városát keresztezve Puszannál ömlik a tengerbe.

Nakdong folyó torkolata

Han folyó szöuli hidakkal

Bukhan csendes vízei

Namhan és a Thebek-hegység

      Felszíne nagyon változatos, körülbelül 70%-a hegyvidékes terület ezzel a világ leghegyvidékesebb országai találhatók rajta. A hegységek többsége a precambrium alatt gyűrődött fel, de rengeteg vulkán is található a hegységekben, ezek közül ma már egy sem aktív. A Thebek-hegység a keleti partvonalon végighúzódik, ahol a Japán-tenger hullámverése formálja a partot és a milliónyi kis szigetet. A keleti hegyvonulatok miatt a koreai emberek gyakran nevezik hazájukat „az arannyal csipkézett földnek”, mivel a felkelő Nap megvilágította hegycsúcsok olyan látványt nyújtanak, mint a csillogó arany. 

Thebek-hegység köd idején 

   Evvel szemben a déli partvidék lankás, tele síkságokkal, a partvonal öblökkel csipkézett. A partvidék különlegessége az úgynevezett ria part. Az egykori folyótorkolatot a tengervíz elönti, így a szárazföld lesüllyedésével és/vagy a tengerszint megemelkedésével jön létre ez a parttípus. Ennek legszebb példáját Mokpho városában a Yeongsan folyó alkotta, de a Han folyó torkolatánál is megfigyelhető a jelenség. A ria partvidék tehát rengeteg szigetből, öbölből, beltengerből áll, így megfelelő alapot nyújt a halászatnak és a tengeri kereskedelem kialakulásának. Ezen a vidéken különösen magas az ár-apály különbség, például Incshon partjainál elérheti akár a 9 méteres ingadozást is.

Ria part Mokpoban

Yeonsan folyó kanyarulatai

Milyen az idő? 

   A Koreai éghajlat a mérsékelt övbe tartozik, északról délre haladva azonban jelentősen megváltozik. Északon a kontinentális és óceáni éghajlat érvényesül még Délen a mediterrán. Északon a telek szárazak, gyakoriak a viharok melyeket szibériai szél generál. A nyár evvel szemben csapadékos, melyet a Csendes-Óceán irányából érkező monszun okoz. Az ősz és tavasz a legkellemesebb évszak, mérsékelt csapadékkal és kellemes átlaghőmérséklettel. Délen ez annyiban módosul, hogy a tél hosszabb, novembertől márciusig tart. Júniustól tart a forró és fülledt nyár, a tavasz és az ősz szinte csak átmeneti időszak. Egész évben rengeteg csapadék esik, melynek kétharmada nyáron hullik. A nyár fülledtsége Incheonban a legelviselhetetlenebb, mivel itt a Han folyó hasonlóan ria partvonalat alakított ki. A forróság és a sok esőzés együttes hátasaként a levegő nehéz és párás. 

Han folyó által kialakított ria part Incheonban

   A tavasz szeszéjéhez tartozik az úgynevezett sárga por. A viharos szelek észak-kínai sivatagos területekről fújják át ezt finom, sárgaszínű löszt, ami befedi az egész vidéket. Ekkor repülőgépjáratokat is szoktak törölni a biztonság kedvéért és nem tanácsolják, hogy az emberek utcára menjenek ilyenkor, mert a por ellepi a tüdőt és káros hatással van a légutakra. 

Sárga por meterologiai képe

Látásiviszonyok a porvihar idején (Kína)

   Külön kivételt képez Jeju szigete, ahol a mediterrán éghajlat uralkodik. Télen alig megy a hőmérséklet fagypont alá, a nyár itt a legmelegebb, csapadék szinte alig van, viszont egész évben erős széllökések jellemzőek. 

Jeju műholdfelvétele

Élővilág

   3000 növényfaj él a félszigeten, ebből körülbelül 500 csak Koreára jellemző. Ugyanazok a gyümölcsök teremnek meg itt, mint Magyarországon, de a déli partvidék időjárása alkalmas már citrusfélék termesztésére is. Leginkább hal- és madárfajtákba bővelkedik a félsziget. A hegységekben megtalálhatók még olyan ragadozók, mint a hiúz és a medve.

Hogyan írjuk? 

Ha valamikor térképen keresgélnétek és hangülel látjátok írva a szavakat, ne esetek kétségbe! Itt felsorolunk nektek mindent. 

Yalu folyó (kínai név) - 鴨綠江

Amnok folyó -압록강

Tumen folyó (kínai név) - 圖們江

Tuman folyó - 두만강

Pektu-hegy - 백두산

Taedong folyó - 대동강

Nakdong folyó - 낙동강

Han folyó - 한강

Bukhan folyó - 북한강

Namhan folyó - 남한강

Thebek-hegység - 태백산맥

Yeongsan folyó - 영산강

Jeju-sziget - 제주도